2013/1 szám

TARTALOM

  • Dr. Solti István: A titkos információgyűjtés törvényessége
  • Nyeste Péter: A bűnüldözési célú „titkos információszerzés” és a bűntetőeljárás kapcsolata
  • Dr. Márton András: A titkosszolgálati tevékenység parlamenti bizottsági ellenőrzése, problémák, modellek, alternatívák
  • Dr. Szilvágyi Tibor: A szomszédos államok euro-atlanti és európai uniós integrációs törekvései, illetve tagsága nemzetbiztonságunk tükrében
  • Dr. Vida Csaba: A biztonság és a biztonságpolitika katonai elemei
  • Oláh László – Győrffy Ágnes: Megosztani a megoszthatatlant – avagy megmaradni, épnek maradni a titok szolgálatában
  • Koós Gábor – Szternák György: Oroszország állami politikájának alapjai a nemzetközi információs biztonság terén a 2020-ig terjedő időszakra

__________________________________________________________________________________________________________

Dr. Solti István: A titkos információgyűjtés törvényessége

Absztrakt:

A nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek titkos felderítő tevékenységük során igénybe vesznek olyan titkos eszközöket és módszereket, amelyek segítségével a hatóságok az eljárás érintettjeinek privát szféráját ismerik meg, az érintettek féltve őrzött magánéletének részleteit térképezik fel. Az emberek magánszférája azonban az állam és az állami szervek számára tiltott terület, kivéve, ha ilyen eszközök használatára valamilyen különös indoka vagy oka van. Ezen tanulmányban az európai emberi jogi egyezmény érvényesítésére létrehozott bíróság és a magyar alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata alapján veszem számba azokat a feltételeket, amelyek megléte minden demokratikus jogállamban szükségeltetik és azokat a lényeges követelményeket – a törvényesség követelményét kiemelve – amelyek nélkül a titkos nemzetbiztonsági és rendvédelmi munka parttalanná válna.

Kulcsszavak: emberi jogok, jogállam, titkos eszközök, nemzetbiztonság, rendvédelem, titkos információgyűjtés

__________________________________________________________________________________________________________

Nyeste Péter: A bűnüldözési célú „titkos információszerzés” és a bűntetőeljáráskapcsolata

Absztrakt:

A tudatosan leplezett, szervezetten elkövetett bűncselekmények felderítése ma már elképzelhetetlen a titkos információgyűjtés lehetőségeinek széleskörű alkalmazása nélkül. A szerző cikkében a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés és büntetőeljárás viszonyát vizsgálja és röviden összehasonlítja a nemzetbiztonsági célú információgyűjtő tevékenység sajátosságaival. A tanulmány az eddigi szakirodalmi tárgyalásoktól eltérően, a büntetőeljárás alanyainak tradicionális szerepéből, helyzetéből kiindulóan értelmezi a bűnüldözési célú titkos információszerző és adatszerző tevékenységet.

Kulcsszavak: bűnüldözési célú titkos információgyűjtés - bűnügyi felderítés - nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés - titkos információszerzés - adatszerzés

__________________________________________________________________________________________________________

Dr. Márton András: A titkosszolgálati tevékenység parlamenti bizottsági ellenőrzése, problémák, modellek, alternatívák

Absztrakt:

A magyar jogalkotás az 1989-1990-es társadalmi és politikai rendszerváltást követően kapott arra lehetőséget, hogy létrehozza azokat a jogintézményeket, melyek lehetővé teszik a titkosszolgálatok feletti felügyeleti rendszer kialakítását. Az ellenőrzési mechanizmusok kidolgozása során nehézséget jelentett, hogy a szolgálatok feletti kontrollt olyan módon kellett kialakítani, hogy azok ne veszítsenek a hatékonyságukból, viszont az ellenőrzést folytató szervek képesek legyenek az egyes jogsértések feltárására. Erre a követelményre fókuszálva kerül bemutatásra a titkosszolgálati tevékenység parlamenti bizottsági ellenőrzésének rendszere hazai és nemzetközi példákon keresztül.

Kulcsszavak: nemzetbiztonság, titkosszolgálati tevékenység, parlamenti ellenőrzés, parlamenti bizottság

__________________________________________________________________________________________________________

Dr. Szilvágyi Tibor: A szomszédos államok euro-atlanti és európai uniós integrációs törekvései, illetve tagsága nemzetbiztonságunk tükrében

Absztrakt:

Hazánk és a környező országok biztonsági helyzetét jelentős mértékben meghatározza az euro-atlanti és európai integrációs folyamatban elért pozíciójuk. Az elmúlt két évtizedben jelentős biztonságpolitikai változásoknak lehettünk tanúi. Fokozatosan megváltozott Ausztria eredeti semlegessége. Szlovákia rövid idő alatt csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz. Ukrajnában a nyugati orientáció és az orosz befolyás váltakozása volt megfigyelhető. Románia a szövetségesek keresésében kezdettől fogva a saját nemzeti érdekeit igyekezett érvényesíteni. Szerbiában megszilárdult a NATO-ellenesség, de az európai integráció kiemelt külpolitikai törekvéssé vált. Horvátország enyhén lemaradva a NATO-tagság segítségével elérte az uniós tagságot is. Szlovénia pedig kis mérete és korlátozott képességei ellenére is elkötelezett támogatója lett a NATO és az EU törekvéseinek. A régiónkban bekövetkezett euro-atlanti és európai uniós bővítési folyamat növelte hazánk biztonságát és stabilitását, illetve bővítette a szomszédokkal folytatott nemzetközi együttműködés formáit.

Kulcsszavak: biztonságpolitika, euro-atlanti és európai integráció, haderő, környező országok, nemzetbiztonság, nemzetközi együttműködés

__________________________________________________________________________________________________________

Dr. Vida Csaba: A biztonság és a biztonságpolitika katonai elemei

Absztrakt

A szerző a tanulmányával egy tudományos vitát kíván kezdeményezni a biztonsági tanulmányok területén, amely során arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol találhatók a biztonság katonai elmei. Tanulmányában, a biztonság fogalmi rendszerének áttekintését követően a biztonság különböző szektorai közötti kapcsolatrendszert vizsgálja meg. Kísérletet tesz arra, hogy megállapítsa a biztonság katonai elemeit. A szerző erre két megoldást dolgozott ki. Az egyik, hogy a biztonság dimenzióinak elemzése alapján azonosítja a katonai elemeket, míg a másik a biztonság elemek jellegén keresztül válogatja ki a katonai elemeket. A tanulmány útmutatót ad a biztonság katonai szegmenésnek vizsgálatához, amely a hadtudománynak egyik alapvetése.

Kulcsszavak: biztonság, katonai elemek, biztonság fogalmi rendszere, biztonságelméletek

__________________________________________________________________________________________________________

Oláh László – Győrffy Ágnes: Megosztani a megoszthatatlant – avagy megmaradni, épnek maradni a titok szolgálatában

Absztrakt

A speciális beosztás során szerzett élmények nagyon gyakran kívül esnek a mindennapok tapasztalatain. Ugyanakkor a személyiségbe történő feldolgozásuk és beintegrálásuk elengedhetetlen, hiszen a hivatásos szolgálat és az ilyen jellegű feladatok ellátása egész embert kíván. Ennek a munkának az elősegítése pszichológusi feladat, a folyamat minden egyes szakaszában. Ezt a munkát nehezíti az a beállítódás az állomány részéről, ami az élmények elfojtása, háttérbe szorítása és/vagy hasítása irányában hat. Ezeket az élményeket, érzéseket az állomány tagjaival való találkozás helyétől és helyzetétől függetlenül a pszichológus szakembernek egyaránt tartalmaznia kell. Ez a fajta tartalmazás egy speciális beállítódást igényel, mely egyben egy speciális megterhelést is jelent. A speciális beosztásban végzett-, valamint pszichológiai munka során fennáll a traumatizáció lehetősége is. Az alábbiakban közölt cikkben rövid összefoglalása történik a fegyveres testületekben speciális beosztásokban szolgálók speciális megterhelésének hatásairól. A hatások az alapszemélyiségen keresztül értelmezhetők. A helyzet komplex, már a kiképzéstől kell tudatosítani, majd a megszerzett élményeket átdolgozni a személyiség szintjén. Átdolgozás nélkül tartós változások állhatnak be, amelyek az egyéni hatékonyságot csökkentik.

Kulcsszavak: műveleti pszichológia – élményfeldolgozás – mentálhigiénés támogatás – pályaszocializáció – pszichológiai felkészítés

__________________________________________________________________________________________________________

Koós Gábor – Szternák György: Oroszország állami politikájának alapjai a nemzetközi információs biztonság terén a 2020-ig terjedő időszakra

Absztrakt

A dokumentumban az Oroszországi Föderáció szempontjából négy fő kiberveszélyt emelnek ki a szakemberek.

- Az első: az információs és kommunikációs technológiák, eszközök alkalmazása információs fegyverként katonai és politikai célok elérése érdekében.

- A második: az említett technológiák, eszközök alkalmazása a terrorizmus céljai megvalósítására.

- A harmadik: a kiberbűnözés. Egyebek között a törvénytelen hozzájutás a számítógépes információhoz, kártékony programok kidolgozása és terjesztése.

- A negyedik: veszélyként emelték ki az internetes technológiák, eszközök alkalmazását az állam belügyeibe való beavatkozáshoz, a közrend megzavarásához, az erőszakra felhívó eszmék terjesztéséhez.

Az Oroszországi Föderáció szövetségeseivel karöltve – elsősorban a Sanghaji Együtt-működési Szervezet, a Független Államok Közössége és a BRIC államok tagjaival együtt – száll szembe ezekkel a kihívásokkal.

Kulcsszavak: kiberveszélyek és válságok; információs és kommunikációs technológiák; kiberterrorizmus; jogi szabályozás lehetősége; az együttműködés lehetőségei.