Aktuális számok

No. 10/2018 | 2018. évi 10. szám

Edward J. Salazar: US “Core” Interests in Europe and Central Europe at Risk?

This essay reviews both the historical context of US core interests in Europe — and Central Europe as a consequence — during the Cold War and post-Cold War periods, as well as competing US political traditions that influence foreign policy decision-making in today’s White House.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 9. szám

Sasvári Péter László, Urbanovics Anna: Kutatói közösségi hálózatok használata a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

Az ismeretségi-, vagy kapcsolati háló, illetve hálózat (angolul social network) egy olyan rendszer, melynek szereplői között ismeretségi, rokoni, baráti vagy romantikus kapcsolat van...a nemzetközi tudományos közösség igényei alapján jöttek létre különböző tudományos közösségi oldalak, melyek közül regisztrált felhasználóik száma alapján a Google Scholar, a Mendeley, az Academia.edu és a Research Gate emelkedik ki.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 8. szám

Rajnai Gergely: Államméret és államforma összefüggései

Az államformák összefüggése az állammérettel egyáltalán nem újkeletű gondolat, sőt, a politikatudomány egyik legrégebbi kérdése. Éppen ezért ez az írás elsősorban a már létező válaszok sokszínűségét mutatja be, hozzátéve, hogy nem lehetséges egyetlen tanulmányba belefoglalni minden véleményt a kérdésben, így csupán a legjelentősebb és legnagyobb hatást kiváltó megállapítások áttekintésére szorítkozhat.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 7. szám

Hegedűs Soma: Az iszlám, mint politikaelméleti probléma

A téma egyik központi, érzékeny pontja az iszlám vallás prognosztizálható erősödése, miközben egészen a posztmodern beköszöntéig lényegében kultúrtörténeti alapvetésként élt a kép, hogy a nyugati (európai) kultúrkör és politikai felfogás egyik ellenpontja az iszlám világ.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 6. szám

M. Balázs Ágnes: A plurális választójog fogalma és megengedhetősége napjainkban

Jelen tanulmányban egy, a választójoghoz mint alapjoghoz, azon belül a választójog egyenlőségéhez kapcsolódó kérdés kerül vizsgálatra, méghozzá a plurális választójog kérdésköre.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 5. szám

Szmodis Jenő: Lappangó államelmélet Peschka Vilmos jogfilozófiájában

Az állam- és jogfilozófia művelőinek viszonylag széles körében evidenciának számít egy sajátos összefüggés, annak ellenére, hogy ennek természetét a teoretikus irodalom bővebben nem tárta fel.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 4. szám

Csath Magdolna, Nagy Balázs, Taksás Balázs, Vinogradov Szergej, Györpál Tünde: Jelentés az állam versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet megteremtését célzó, szükséges és lehetséges feladatait vizsgáló kutatásról

A „jó kormányzás” egyik fontos feladata a vállalkozó- és innovációbarát üzleti környezet kialakítása. A tanulmány széleskörű nemzetközi és hazai elemzésekre támaszkodva vizsgálja a hazai üzleti környezet jellemzőit, és sokirányú gyakorlati kutatásra, a különböző méretű cégek véleményének feldolgozására alapozva elemzi a kormányzat környezetet alakító tevékenységének erős és gyenge pontjait.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 3. szám

Kurunczi Gábor: Az általános választójog elvének aktuális kihívásai

Az Alaptörvény elfogadásával egyidejűleg a teljes választójogi szabályozás (mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi) megújult. Ennek keretében pedig számos olyan újítás is megjelent, amely az általános választójog elvével függ össze. Jelen tanulmány ezen újításokkal összefüggő kérdésekkel és a jövőben felmerülő lehetséges kihívásokkal foglalkozik.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 2. szám

Csizmazia Gábor: Trump elnök kiforratlan „realizmusa"

Az elemzés célja, hogy közelebbről megvizsgálja Donald Trump amerikai elnök ún. „elvek vezérelte realizmusát”, így értelmezési keretet biztosítva a 2017-ben tapasztalt amerikai külpolitikához. Ennek megfelelően ismerteti a realizmus legalapvetőbb jellemzőit, illetve szemügyre veszi azok megjelenését a Trump-adminisztráció külpolitikájában. Míg az elnök és tanácsadói egyértelmű tanúbizonyságot tettek az olyan alapvető realista elvek mellett, mint a nemzetállami önzés vagy a hatalommal alátámasztott biztonság, a gyakorlatban azonban kiforratlan realizmusról beszélhetünk. A realista politika érvényesítését nehezíti az elnök államférfiúi tekintélyének nemzetközi és hazai hiánya – utóbbi különösen a Kongresszusban, mely emiatt egyre nagyobb szerepet játszhat az amerikai külpolitika formálásában.

__________________________________________________________________________________________________________

2018. évi 1. szám

Bojtor András - Mészáros Zoltán: Government at a Glance – Kormányzati körkép 2017

A tudomány ma már elismeri, hogy a jó kormányzás nem mentes az értékkategóriák felállításától, azonban a különböző társadalmi, és gazdasági fejlettséggel bíró, és eltérő szociokulturális hátterű országok mutatóinak összehasonlítása nem egyszerű feladat. Az OECD a 2008-as gazdasági válságra válaszul elkészítette Kormányzati körkép című kiadványát (Government at a Glance - GoG), amely azóta kétévente jelenik meg. Az OECD szakemberei a tagországokkal együttműködve alakították ki azon speciális, összetett mutatókat, amelyek - a tagországok eltérő gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedése ellenére - összehasonlíthatóvá teszik a kormányzati teljesítményt. A munkaanyagban az NKE ÁKFI MMI kutatási szakértői a Magyarországra vonatkozó adatokat és indikátorokat megvizsgálva vontak le értékes következtetéseket, és elsősorban a V4-ekkel, mint a térség hasonló attribútumokkal rendelkező országaival vetették össze. A munkaanyagban kirajzolódik, mely területeken erős hazánk (pl. koncentrált igazgatás), és hol van szükség még beavatkozásra a kormányzat részéről (pl. digitális ügyintézés).