2017/4

Tartalom
Köszöntő: Kiss György
 

Tanulmányok

  • Lajos Cs. Kiss - Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie
  • Kártyás Gábor - A közszolgálati életpályák jogi szabályozása. Felelősségi jogviszonyok a közszolgálatban (köztisztviselők, közalkalmazottak, köztulajdonban lévő munkáltatóval munkajogviszonyban álló munkavállalók)
  • Klotz Péter -  A szervezeti kockázatok feltárása – a munkakörök kockázatelemzésében rejlő lehetőségek
  • Kovács György - A magyar közgazdasági gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás I. rész – A kameralizmus és a korai magyar közgazdasági gondolkodás
  • Kun Attila - A közszolgálati jogviszony alanyai, különös tekintettel a tisztviselő jogállására
  • Lentner Csaba – Novoszáth Péter – Sági Judit - A magyar családpolitika és a születésszám alakulásának egyes kiemelt területei demográfiai, szociológiai és állampénzügyi vetületben, nemzetközi kitekintéssel
  • Mélypataki Gábor - A civil közszolgálat terjedelmének határai
  • Györgyi Nyikos – Gábor Soós - Public Procurement Controls in Hungary
  • Kiss Lilla Nóra - Európai közjog az integrációs paradigma változásának fényében 170 szemle
  • Hornyák Zsófia - A mezőgazdasági föld mint természeti erőforrás
  • Koi Gyula - Egyed István és a magyar közigazgatási jogtudomány
  • Nánási László - Az ügyészi funkció a rendi kori Magyarországon
  • Rokolya Gábor - A kádári konszolidáció közjegyzősége (1962–1988)
  • Virág Edit - Az adóhatóság szankciós jellegű eljárásai fizetésképtelenség esetén
     
  • Pro Publico Bono 2017/4
  • Pro Publico Bono 2017/4 Lectori Salutem

__________________________________________________________________________________________________________

Lajos Cs. Kiss - Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie

Prof. Dr. Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár, kutatóprofesszor, Nemzeti Közszolgálati

A magyar államtudomány jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenné vált az államelméleti kutatás paradigmatikus irányzatainak kritikai áttekintése, s az európai államtani hagyományhoz szorosan kapcsolódva a kutatás új irányának, koncepciójának, alapfogalmainak a kidolgozása. A kutatás végcélja az állam reflexív elméletének a megalkotása, amely egyszerre a tárgy (állam) és a tárgy megfigyelőjének (államtudomány) az elméleteként épül fel, s ebben a formában az államtudományok metaelméleteként szolgál. A tanulmány azon a meggyőződésen alapul, hogy az állam reflexív elmélete csak alapkutatások keretében dolgozható ki.
 

Kulcsszavak: államelmélet, általános államtan, állammegértés, államcél, államfunkció, kormányzás, jó állam

Wie ist staatstheoretische Grundlagenforschung möglich? Entwurf und Strategie
Szerző: Lajos Cs. Kiss

___________________________________________________________________________________________________________

Kártyás Gábor - A közszolgálati életpályák jogi szabályozása. Felelősségi jogviszonyok a közszolgálatban (köztisztviselők, közalkalmazottak, köztulajdonban lévő munkáltatóval munkajogviszonyban álló munkavállalók)

Legal Regulation of Careers in the Public Service. Liability in Public Service (Civil Servants, Public Employees and Workers in Public-Owned Employers)

A tanulmány célja a közszférában dolgozók felelősségi rendszerének kritikai elemzése. Az állami alkalmazottakkal szembeni felelősségi szabályokkal kapcsolatos általános követelmények felvázolása után a tanulmány részletesen elemzi az etikai, a fegyelmi és a kárfelelősség szabályait, külön kitérve a közalkalmazottak, a közszolgálati tisztviselők, valamint a köztulajdonban álló munkáltatók munkavállalóinak jogállására. Az elemzés rámutat, hogy a hatályos magyar szabályozás számos ellentmondással terhelt, és javaslatokat fogalmaz meg a felelősségi rendszer koherensebbé tételéhez.


Kulcsszavak: etikai felelősség, fegyelmi eljárás, fegyelmi felelősség, kárfelelősség, leltárfelelősség

A közszolgálati életpályák jogi szabályozása. Felelősségi jogviszonyok a közszolgálatban (köztisztviselők, közalkalmazottak, köztulajdonban lévő munkáltatóval munkajogviszonyban álló munkavállalók)
Szerző: Kártyás Gábor

_______________________________________________________________________________________________________

Klotz Péter -  A szervezeti kockázatok feltárása – a munkakörök kockázatelemzésében rejlő lehetőségek

Exploring Organizational Risks – The Potential of Job Risk Analysis

A tanulmány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény egy kormányrendelet kiadására felhatalmazó rendelkezéséből kiindulva vizsgálja a közélet tisztasága szempontjából jelentős érzékenységgel rendelkező munkakörök objektív meghatározásának lehetőségét. A munkaköri kockázatelemzés nemzetközi példáinak bemutatását követően a szervezeti kockázatelemzés és a belső kontrollrendszer összefüggéseinek elemzése alapozza meg a szerző által ismertetett kockázatelemzési módszertant. Ennek lényege, hogy a korrupciós kockázati tényezők azonosítását követően feltárhatók azok a kockázatos tevékenységek, amelyeknél e tényezők jelen vannak, majd a kockázatos tevékenységek alapján meghatározhatók a korrupciónak jobban kitett munkakörök. A modellt a szerző egy, a magyar közigazgatási gyakorlatból származó példán keresztül mutatja be, majd javaslatot tesz a meg nem alkotott kormányrendelet kidolgozására, valamint a munkaköri kockázatelemzés további hasznosítására.


Kulcsszavak: munkakör, korrupció, kockázatelemzés, kockázati tényező, belső kontrollrendszer

A szervezeti kockázatok feltárása – a munkakörök kockázatelemzésében rejlő lehetőségek
Szerző: Klotz Péter

__________________________________________________________________________________________________________

Kovács György - A magyar közgazdasági gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás I. rész – A kameralizmus és a korai magyar közgazdasági gondolkodás

The Beginnings of the Hungarian Economic Thinking and the Conservative Economic Approach I. – Cameralism and the Early Hungarian Economic Thinking

A tanulmány közgazdasági elmélettörténeti szempontból vizsgálja meg, hogy a 18. század vége és a 19. század közepe közötti időszakban a főáramú nyugat-európai közgazdasági iskolákkal szemben a közép-európai térségben milyen alternatív közgazdasági megközelítések fogalmazódtak meg, és ezek hogyan tükröződtek a korabeli magyar közgazdasági gondolkodásban. A 18. századi Nyugat-Európa közgazdasági gondolkodásában a felvilágosodás szellemi alapjain bontakozott ki a fiziokratizmus és a klasszikus közgazdasági iskola, egyrészt intézményesítve az akadémiai közgazdaságtudományt, másrészt felváltva a korábbi merkantilista gazdaságpolitikai megközelítéseket. Mindezzel párhuzamosan a közép-európai térségben, a német nyelvterületen már a 17. század végétől megjelenik a kameralista gazdaságpolitika, amely a 18. század első felétől az egyetemi szférában is intézményesül s egészen a 19. század közepéig uralja a régió közgazdasági felfogását. Tanulmányunk első része a 18. század végétől a reformkorig vizsgálja a hazai közgazdasági gondolkodást, bemutatva a külföldi hatások érvényesülését, a kameralista diskurzus megjelenését, illetve rámutatva arra, hogy a sajátos magyar társadalmi rendszer és gazdasági kihívások miként vezettek sajátos konzervatív közgazdasági gondolatok megjelenéséhez.


Kulcsszavak: gazdaságelmélet, gazdaságpolitika, iparfejlesztés, kameralizmus, rendi társadalom

A magyar közgazdasági gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás I. rész – A kameralizmus és a korai magyar közgazdasági gondolkodás
Szerző: Kovács György

__________________________________________________________________________________________________________

Kun Attila - A közszolgálati jogviszony alanyai, különös tekintettel a tisztviselő jogállására

The Subjects of the Public Service Legal Relationship with Specific Regard to the Legal Status of the Workforce

A dolgozat célja, hogy feltérképezze a közszolgálati jogviszony „munkavállalói” oldalának jogállásával, alanyi pozíciójával kapcsolatos főbb szabályozási dilemmákat és tendenciákat, azaz megvizsgálja a közszolgálat személyi állományának alakulását − illetve alakítását − meghatározó főbb körülményeket. A dolgozat megkísérli elvi igénnyel meghatározni és lokalizálni a közszolgálat személyi állományát: egyrészt a klasszikusnak tekinthető elméletek, másrészt az uralkodó nemzetközi trendek, harmadrészt a statisztikák, negyedrészt a magyar jogrendszer − közszolgálati jogon belüli, illetve azon kívüli − szerkezete, ötödrészt pedig a közszolgálat emberképe tükrében. Bár a dolgozat megkerülhetetlennek, adottnak és nemzetközi trendekbe is illeszkedőnek fogadja el a személyi állomány mind fokozottabb fragmentálódását, következtetéseiben mégis megkísérel elméleti igényű szabályozási opciókat felvetni a közszolgálati a személyi állomány jogállásának valamelyest egységesebb rendezésére
nézve is.


Kulcsszavak: fragmentálódás, közszolgálati alkalmazott, közszolgálati jog, közszolgálati jogviszony,
munkajog, reformok, személyi állomány

A közszolgálati jogviszony alanyai, különös tekintettel a tisztviselő jogállására
Szerző: Kun Attila

__________________________________________________________________________________________________________

Lentner Csaba – Novoszáth Péter – Sági Judit - A magyar családpolitika és a születésszám alakulásának egyes kiemelt területei demográfiai, szociológiai és állampénzügyi vetületben, nemzetközi kitekintéssel

Special aspects of the formation of the Hungarian family policy and the birth rates in demographic, sociological and public finance context, with international perspectives

A tanulmány a 2010 utáni magyar családtámogatási rendszer demográfiai, szociológiai összefüggéseit elemzi állampénzügyi dinamikában, nemzetközi kitekintéssel. A dolgozat kiindulópontja, hogy a 2007–2008-asválságot követő nemzetgazdasági konszolidáció kezdetben a háztartások pénzügyi helyzetére, áttételesen a gyermeknevelés gazdasági alapjainak javítására, majd a gazdasági növekedés tartóssá válása után egy széles körű család- és otthonteremtési támogatási rendszer intézményesítésében öltött testet. A tanulmány áttekinti a nemzetközi térben keletkezett, állami támogatások és születésszám összefüggése tárgyában végzett kutatásokat, és a magyar példán keresztül (is) igazolja, hogy a hazai otthonteremtési és más vetületű állampénzügyi juttatások körének kiszélesítése a termékenységi, születésszámbeli viszonyok népességfenntartó szintjét még nem váltja ki, vagyis a gyermekvállalás állami költségvetési eszközökkel történő támogatása (CSOK, adókedvezmények, gyermeknevelés feltételeinek állami koordinációja) a születésszám lényeges javulásához csak szükséges, de nem elégséges előfeltétel. A termékenységi mutatók elvárt változási irányának hátterében vélelmezett lakáspolitikai, támogatáspolitikai és megélhetési-lakhatási viszonyok állami eszközökkel történő javítása a gyermekvállalásban nem elsődlegesek, nem kizárólagosak. A szerzők a regnáló családpolitikai rendszer működésének, metodikájának mélyebb vetületű tudományos és széles körű empirikus felmérésekre alapuló vizsgálatát javasolják, annak hangsúlyozása mellett, hogy a CSOK három éve történt bevezetése a kedvezőtlen születésszám alakulásban elmozdulást ugyan kiváltott, de a gyermekvállalás emberi, értékrendbeli, humánus szempontjainak változása, a családcentrikusság erősödése lesznek az igazán hathatós alapjai a gyermekvállalásnak.

Kulcsszavak: állampénzügyi szabályozás, családpolitika, család- és otthonteremtési támogatási rendszer,
Európai Unió, Magyarország, születésszám alakulása

A magyar családpolitika és a születésszám alakulásának egyes kiemelt területei demográfiai, szociológiai és állampénzügyi vetületben, nemzetközi kitekintéssel
Szerzők: Lentner Csaba – Novoszáth Péter – Sági Judit

________________________________________________________________________________________________________

Mélypataki Gábor - A civil közszolgálat terjedelmének határai

The Limits of the Area of Civil Service

Dr. Mélypataki Gábor PhD, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, melypataki.gabor@gmail.com

A tanulmány célja, hogy bemutassa a civil közszolgálat területét. Ehhez meg kell vizsgálnunk azokat a határokat, amelyek elválasztják a munkajogtól és a hivatásos közszolgálattól. Ez a tanulmány az egyik első lépése egy posztdoktori kutatásnak, amely a közszolgálat munkaügyi kapcsolataival foglalkozik. Először a vizsgált terület kijelölése szükséges. Ebben az esetben azonban több probléma is felmerül. Az egyik legfontosabb, hogy „mozgó határokról” beszélünk. Az állam közszolgálati tevékenysége ugyanis nem korlátozódik csak a közigazgatásra. A munkaügyi kapcsolatok erőssége pedig összefüggésben azzal, hogy munkaviszonyról vagy közszolgálati jogviszonyról beszélünk-e. A közszolgálati jogviszonyokban nehezebben érvényesíthetőek a munkaügyi kapcsolatok.


Kulcsszavak: hivatásos közszolgálat, közszolgálati jog, munkajog, munkaügyi kapcsolatok

A civil közszolgálat terjedelmének határai
Szerző: Mélypataki Gábor

__________________________________________________________________________________________________________

Györgyi Nyikos – Gábor Soós - Public Procurement Controls in Hungary

Hungary has established a specific control system for public procurements funded from EU funds. The necessity to conform to the requirements of the control body as well as public procurement legislation often causes delays and affects the decisions of public authorities. The aim of the article is to show how the controls related to EU funded public procurements work in Hungary and to see how it might affect public authorities. The article introduces the features of the system and provides an analysis of data from the relevant bodies to see the challenges related to the control system. The results show that even though there seems to be some positive impact on the regularity of procedures, the delays and the interference in the decisions of contracting authorities is problematic. It would be advisable to streamline the control process such as through checks based on samples or focusing on the riskiest procedures.

Keywords: public procurement, EU funds, audit, ex ante controls, Hungary, public authorities

Public Procurement Controls in Hungary
Szerzők: Györgyi Nyikos, Gábor Soós

__________________________________________________________________________________________________________

Kiss Lilla Nóra - Európai közjog az integrációs paradigma változásának fényében 170 szemle

European Public Law and the Changes of the Integration Paradigm

Az integrációs paradigma változásának és annak következményeinek vizsgálata időszerűnek tűnik napjaink Európájában, különösen a Brexit által felvetett közjogi kérdések fényében. A 2016. június 23. napján tartott brit referendum és annak eredménye fordulópontot jelent mind az Európai Unió, mind az Egyesült Királyság történetében. A tagállami kilépés népszavazás általi elhatározása felvet több jogi és nem jogi (így többek között gazdasági, politikai) kérdést is, amelyek közül ezen tanulmány keretei között az integrációs szemlélet közjogtörténeti vonatkozásaira fókuszálok. A tanulmány célja, hogy a rendelkezésre álló szakirodalom elemzésével átfogó képet adjon az európai integráció tendenciáiról, és azok lehetséges alakulásáról. A bemutatott folyamatok és következményeik hatással lehetnek hazánk helyzetére az Európai Unióban, ezért az integráció várható irányait összegző konklúzió alappal szolgálhat későbbi elemzésekhez is.

Kulcsszavak: Brexit, európai közjog, integrációs szemléletváltás, tagállami kilépés

Európai közjog az integrációs paradigma változásának fényében 170 szemle
Szerző: Kiss Lilla Nóra

____________________________________________________________________________________________________________

​​​Hornyák Zsófia - A mezőgazdasági föld mint természeti erőforrás

Agricultural Land as a Natural Resource

A publikáció alapvető módszertana a jogösszehasonlító módszer, hiszen az egyes európai uniós tagállamok alkotmányainak elemzése és összehasonlítása történt abból a szempontból, hogy mely alkotmányok tartalmaznak rendelkezést a természeti erőforrások, vagy esetleg konkrétan a mezőgazdasági földek vonatkozásában, valamint hogy milyen szintű védelemben részesítik ezeket. A kutatás alapvető célja annak vizsgálata volt, hogy az Alaptörvényünk a többi ország viszonylatában milyen rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdaság vonatkozásában. Az alkotmányos vizsgálat pedig a szerző tágabb kutatási témája kapcsán a földforgalmi törvény által bevezetett tulajdonszerzési korlátozások létjogosultsága, alkotmányos rendelkezésekhez való viszonya miatt bír jelentőséggel.
 

Kulcsszavak: alkotmány, fenntartható fejlődés, földműves, megőrzési kötelezettség, nemzet közös öröksége,
termőföld

A mezőgazdasági föld mint természeti erőforrás
Szerző: Hornyák Zsófia

____________________________________________________________________________________________________________

​​Koi Gyula - Egyed István és a magyar közigazgatási jogtudomány

István Egyed and the Hungarian Science of Administrative Law

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megrendezte 2016-banaz Egyed István Emlékévet. Jelen tanulmány Egyed István (1886–1966) és munkássága helyét veszi vizsgálat alá a magyar közigazgatási jogtudományban. A munka Egyed professzor életművére fordít kiemelt figyelmet. A cikk történeti visszatekintő módszert alkalmaz elsődleges és másodlagos források alapján. Az első rész a professzor életművét mutatja be, és általánosságban utal műveire; a második rész pedig a másodlagos irodalomban meglévő véleményeket foglalja össze. Az esszé harmadik része Egyed egyes fontos munkáit elemzi. A konklúzió, hogy e konzervatív szerző és munkássága jelen korunkban kiemelten fontos.

Kulcsszavak: alkotmányjog, Egyed István, Egyed István Emlékév, felsőoktatás, közigazgatási jog, közigazgatás - elmélet

Egyed István és a magyar közigazgatási jogtudomány
Szerző: Koi Gyula

____________________________________________________________________________________________________________

Nánási László - Az ügyészi funkció a rendi kori Magyarországon

The Prosecutorial Function in the Age of Peerage in Hungary

Ügyészi tevékenységet végző személyek évszázadok óta tevékenykedtek Magyarországon. Az uralkodót magánjogi és büntetőjogi viszonyokban képviselő királyi ügyigazgató (Szent Korona ügyésze) tisztsége a 13. században tűnt fel, majd a 16. század elejétől vált véglegessé. A munkáját 1774-tőlhivatali apparátusra támaszkodva végezte. A magyar alkotmány alapjának számító területi önkormányzatok (vármegyék) jogi képviselete a 17. századtól alakult ki, azt a tiszti ügyészek végezték. A közgyűlés jogi képzettségű személyeket választott a közjogi, magánjogi, büntetőjogi, büntetésvégrehajtási feladatok ellátására. E munka mellett ügyvédi tevékenységet is végeztek. A városokban a 16. század végétől tűnt fel a közügyek jogi képviselője. A földesurak képviseletét jogi képzettségű uradalmi ügyész látta el 1848-ig, aki közreműködött a magánjogszolgáltatást végző bíróság, az úriszék munkájában. A reformkorban kísérlet történt a büntetőeljárási ügyészi feladatok kodifikálására.

Kulcsszavak: büntetőeljárás, jogi képviselet, királyi ügyigazgató, tiszti ügyész, uradalmi ügyész

Az ügyészi funkció a rendi kori Magyarországon
Szerző: Nánási László

____________________________________________________________________________________________________________

Rokolya Gábor - A kádári konszolidáció közjegyzősége (1962–1988)

The Notarial System of the Kádár-Consolidation Era (1962–1988)

Az igazságügyi szervezet konszolidációja csak a megtorlás végével, 1962 után következett be. Az állami közjegyzők hatáskörei között a legnagyobb súllyal a hagyatéki ügyek tárgyalása szerepelt. A hatvanas évek elejétől fokozatosan emelkedett a lakosság életszínvonala, ami növelte a közjegyzők munkaterheit, mivel az életszínvonal emelkedésének hatása a hagyatéki ügyek számának emelkedésében jelentkezett. A szerző a fellelhető levéltári forrásokra támaszkodva írta meg az állami közjegyzői intézmény eddig nem vizsgált korszakát. A minisztérium úgy próbált változtatni a közjegyzők megítélésén, hogy újból szabályozták a közjegyzők jogállását. Az 1984-benhatályba lépett utolsó szocialista közjegyzői rendtartás az eredeti szovjet közjegyzői mintától már nagymértékben eltávolodott és figyelembe vette a magyar sajátosságokat, mégis – az államosított közjegyzőség keretein belül maradva – próbálta konzerválni a közjegyzőség helyzetét, miközben a szocialista társadalom gazdasági rendszerében egyre inkább utat törtek a másodlagos gazdasági rendszer elemei (háztáji gazdaság, vállalati gazdasági munkaközösségek). Ugyanakkor a jogi szabályozás nem tudta feloldani a közjegyzők szerepének másodlagosságát az igazságszolgáltatás rendszerében.

Kulcsszavak: állami közjegyzők, hagyatéki eljárás, igazságügyi hivatásrend, közjegyzői tanúsítvány,
közjegyzői okirat, végrehajtási eljárás

A kádári konszolidáció közjegyzősége (1962–1988)
Szerző: Rokolya Gábor

____________________________________________________________________________________________________________

Virág Edit - Az adóhatóság szankciós jellegű eljárásai fizetésképtelenség esetén

The Winding-up Proceedings of the IRA in Cases of Insolvency

Több évtizedes felszámolóbiztosi munkám során több felszámolási eljárást, csődeljárást folytattam le, valamint közreműködtem végelszámolási eljárásokban. Az így megszerzett gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a tönkrement, fizetésképtelen gazdasági szereplők rendkívül rossz hatással vannak hazánk gazdasági mutatóira, és a nagyszámú felszámolási eljárások során a felelősségre vonások hatékonysága még mindig messze elmarad a várttól. Azt, hogy a gazdasági társaságok milyen biztonsággal tudnak részt venni a társadalmi fejlődésben, jelentősen befolyásolja az, hogy milyen szankciók alkalmazhatók jogsértések esetén. Munkásságom során tanulmányoztam a hazai közszektor fizetésképtelenségi jogát közjogi kapcsolódása tekintetében, amelynek keretében a kutatási témámhoz kapcsolódóan vizsgáltam az adóhatósági eljárások és a fizetésképtelenségi jog kapcsolatát. Kutatásom nem a törvényszövegek összevetését tűzte ki célul, az csak alapul szolgált annak, hogy számba véve a jelentősebb változásokat vizsgálja az adóhatóság mint hazai közszektor végrehajtási cselekményeit és a fizetésképtelenségi jog kapcsolatát. Megállapítható, hogy a felelősségre vonás és a kár megtérítésére való fizetési kötelezés szabályai fokozatosan alakultak ki, amely szabályok gyakorlati alkalmazása is folyamatosan szigorodott, szigorodik.

Kulcsszavak: adós, adótartozás, árverés, behajtás, közigazgatás, kényszertörlés, végrehajtás.

Az adóhatóság szankciós jellegű eljárásai fizetésképtelenség esetén
Szerző: ​​Virág Edit