2016/4

Tartalom
Köszöntő: Kiss György

Tanulmányok

  • Torma András: Egyed István életműve: minta a mai közjogászok számára
  • Kukorelli István: Egyed István közjogi publicisztikája
  • Varga Zs. András: Állami szuverenitás versus intézményi autoritás
  • Chronowski Nóra: Jogállamiság – gondolatok a magyar és az európai uniós jogfejlődésről
  • Darák Péter: A közigazgatási bíráskodás Egyed István elemzésében
  • Takács Albert: Az alkotmány és az állam fogalmának historikus szemlélete – avagy a hagyomány mint politikai és erkölcsi érték Egyed István alkotmánytanában
  • Balázs István: Közjogi berendezkedésünk: a helyi önkormányzatok – Egyed István a helyi önkormányzatokról 
  • Imre Miklós: Iparpolitika, iparjog, iparigazgatás Egyed István munkásságában, a kiegyezéstől az 1948-ig tartó időszak gazdaság- és iparpolitikai változásainak tükrében

 

__________________________________________________________________________________________________________

Torma András: Egyed István életműve: Minta a mai közjogászok számára

The Oeuvre of István Egyed: A Role Model for Public Lawyers

Prof. Dr. Torma András, egyetemi tanár, rektor, Miskolci Egyetem, rektor@uni-miskolc.hu

A tanulmány Egyed István életművét elemzi, különös tekintettel A mi alkotmányunk című monográfiára, amely Budapesten 1943-ban került kiadásra. A munka hátterét a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2016. június 22-én megtartott Egyed István-emlékkonferencia biztosította, hiszen a tanulmány az ott elhangzott előadás szerkesztett változata. A szerző célja egyfajta minta felmutatása a mai közjogászok számára, kimutatva és bizonyítva Egyed professzor példaadó jelentőségét és szerepét. A tanulmány módszertana alapvetően leíró-elemző és történeti módszer, hiszen egy olyan professzor életművéről van szó, akinek munkásságát napjainkban méltatlanul kevésbé ismerik, mint a korszak más közjogászainak – Tomcsányi Móric, Eleki István, Magyary Zoltán stb. – munkásságát. A tanulmány alapvetően egyetlen, az előbb hivatkozott A mi alkotmányunk című monográfia elemzésére koncentrál. A szerző számára egyértelmű és világos Egyed professzor magyarsága és hazaszeretete, valamint az alkotmányossághoz, illetve a parlamentarizmushoz és a Szent Korona-tanhoz való ragaszkodása. Ez különösen figyelemre méltó akkor, ha a vizsgált munka keletkezési éve (1943) időszakának magyarországi társadalmi-gazdasági-politikai helyzetére gondolunk. Éppen ezért tekinthető a monográfia, illetve Egyed István professzor egész munkássága példaképnek a mai közjogászok számára.


Kulcsszavak: alkotmányosság, magyarságtudat, önkormányzat, példakép, Szent Korona-tan

The study analyses the oeuvre of István Egyed, with special attention to the monograph entitled “Our constitution”, which was published in Budapest in 1943. The background for this paper was provided by the Memorial Conference for István Egyed organised at the National University of Public Service on 22nd June 2016. This study is the edited version of the lecture delivered at this conference. The purpose of the author is to provide a role model for contemporary public law experts demonstrating the exemplary role and significance of István Egyed. The methodology of the paper is descriptive-analytical-historical as it is about a professor whose

oeuvre is less known compared to those of his peers in public law, including Móric Tomcsányi, István Eleki, Zoltán Magyary. The paper focuses on the analysis of the monograph referred to above, entitled “Our constitution”. Professor Egyed’s Hungarian patriotism and insistence on parliamentarism and the Holy Crown theory are obvious. This is especially significant considering the social-economic-political situation in Hungary in the year of the publication of the monograph (1943). Therefore, Professor Egyed’s monograph and whole oeuvre can be regarded as a role model for contemporary public law experts.

Keywords: constitutionality, Hungarian patriotism, municipality, role model, Holy Crown theory

__________________________________________________________________________________________________________

Kukorelli István: Egyed István közjogi publicisztikája

The Publications of István Egyed in the Field of Public Law

Prof. Dr. Kukorelli István, egyetemi tanár, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, kukorelli.istvan@ajk.elte.hu

Az emlékező írás szerint Egyed István professzor termékeny író volt, az 1920–1945 közötti közjogi provizórium közjogásza. Sokan az új történeti iskola egyik képviselőjének tartják, ugyanakkor nem állt tőle távol a jogdogmatikai szemlélet sem. Egyed István tárgyilagosságra törekvő, az alkotmányossággal érvelő, a szélsőségektől távolságot tartó, nemzetileg elkötelezett közjogi író volt. A megemlékező írás különösen Egyednek a magyar történeti alkotmány sajátosságairól és a parlamenti jogról (pl. az összeférhetetlenség) szóló műveit emeli ki és értékeli (A mi alkotmányunk, 1943; Országgyűlési összeférhetetlenség, 1937; A parlamentarizmus sorsa, 1942).

Kulcsszavak: alkotmányosság, jogállamiság, közjogi szellem, nemzeti önrendelkezés, összeférhetetlenség, parlamentarizmus, történeti alkotmány

According to the memorial, Professor István Egyed was a prolific writer, public lawyer of the temporary state between 1920 and 1945. He is considered as a representative of the new historical school by many, but at the same time the dogmatic view of law is not far from him as well. István Egyed always intended to stay objective, arguing with constitutionalism while holding distance from radicalism, being a committed civil author of public law. This commemorative work emphasizes and appreciates his writings on the peculiarities of the Hungarian historical constitution and parliamentary law (the incompatibility). (“Our Constitution” 1943, “Parliamentary Incompatibility” 1937, “The fate of Parliamentarism” 1942.)

Keywords: constitutionalism, rule of law, public law spirituality, national self-determination, incompatibility, parliamentarism, historical constitution

__________________________________________________________________________________________________________

Varga Zs. András: Állami szuverenitás versus intézményi autoritás

National Sovereignty Versus Institutional Authority

Varga Zs. András, tanszékvezető egyetemi tanár, PPKE JÁK, varga.zs.andras@jak.ppke.hu

A nemzetközi szervezetek jelentőségének növekedése, a saját bíróságok által szavatolt egyezmények hatásának növekedése megváltoztatta az alkotmányos érvelés szókészletét. Mivel ezek a nemzetközi szereplők elsősorban jogi konstrukciók és nem politikai közösségre épülnek, velük kapcsolatban nem értelmezhető a szuverenitás. A szuverenitás helyét így az intézményi autoritás veszi át. A nemzetközi bíróságok előtt a szuverenitásra hivatkozás nem lehet eredményes, mert az ilyen kifogás elfogadása az egyezmények érvényesülését veszélyeztetné. Ennek hatására a szuverenitás egyre inkább háttérbe szorul a hazai szóhasználatban is. Ez viszont veszélyes, mert az államiság alapjai így elvesznek, a szuverenitás ténylegesen feloldódik az intézményi autoritások kontextusában.

Kulcsszavak: szuverenitás, intézményi autoritás, alkotmányjogi érvelés, nemzetközi intézmények, nemzetközi bíróságok

The growing importance of international institutions, the growing impact on political relations of international conventions guaranteed by court systems caused certain changes within the wordings of constitutional argumentation. Since these international or supranational entities are more legal constructions than political communities, sovereignty is not a suitable notion for their description. The notion of sovereignty is replaced by institutional authority when international organizations are described. Before international courts sovereignty cannot be used as an argument. If an exception based on sovereignty is accepted, the effectiveness of the

international conventions is questioned. Consequently, sovereignty slowly disappears from the national constitutional argumentation. This development endangers the grounds of states, as their sovereignty is dissolved within the context of different institutional authorities.

Keywords: sovereignity, institutional authority, constitutional argumentation, international institutions, international courts

__________________________________________________________________________________________________________

Chronowski Nóra: Jogállamiság - Gondolatok a magyar és az európai uniós jogfejlődésről

Rule of Law – Comparing Developments of Hungarian and European Union Law

Chronowski Nóra, tanszékvezető egyetemi docens – ELTE ÁJK, külső munkatárs – MTA TK JTI

A tanulmány célja a magyar és az európai jogfejlődés hasonlóságainak és eltéréseinek feltárása a jogállamiság alkotmányos alapelve szempontjából. Az első rész Egyed István munkásságán keresztül mutatja be a jogállamiság elv szerepét a magyar történeti alkotmányban. Ezt követően a rendszerváltó alkotmányosság alapelveként újjáéledt jogállamdoktrínát tekinti át a magyar Alkotmánybíróság elvi tételeinek felidézésével. A harmadik rész a jogállamiság európai – elsősorban uniós – értelmezését és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó gyakorlatát foglalja össze. Zárásként összehasonlítja a bírói jogfejlesztés eredményeit, és utal az aktuális európai kihívásokra.

Kulcsszavak: alapelv, Alkotmánybíróság, Egyed István, Európai Unió Bírósága, jogállamiság mechanizmus

The study aims to outline the similarities and differences of the Hungarian and European constitutional developments in the field of the rule of law principle. The first part evaluates the influence of the rule of law on the unwritten constitution of the Hungarian Kingdom before the Second World War on the basis of István Egyed’s work. The rule of law doctrine was revived and reinterpreted by the Hungarian Constitutional Court after the 1989 constitutional transition, thus the second part is devoted to these developments. The third part shifts the focus on the European level, and summarises the essence of the rule of law principle in the case law of the CJEU and refers to the recent strives of the European Commission for the effective implementation of the rule of law requirements in the member states.

Keywords: constitutional court, Court of Justice of the European Union, István Egyed, founding principle, rule of law framework

__________________________________________________________________________________________________________

Darák Péter: A közigazgatási bíráskodás Egyed István elemzésében

Egyed István’s Analysis of the Administrative Jurisdiction in Hungary

Dr. Darák Péter, magyar jogtudós, bíró, a Kúria elnöke, Kuria@kuria.birosag.hu

Egyed István (1886–1966) a 20. század magyar jogászainak egyik kiemelkedő egyénisége, az Igazságügyi Minisztérium előadója, bíró és jogtudós, egyetemi oktató. Tudományos érdeklődésének középpontjában a közigazgatási jog, a képviselő-választás, a Trianon utáni Magyarország közjogi berendezkedése álltak. 1916-ban jelent meg az alsófokú közigazgatási bíróságokról írt tanulmánya, amelyben az elsőfokú fórumok felállításának szükségességét többek között az egyetlen szakbíróságként működő Közigazgatási Bíróság tehermentesítésével, a bírói jogvédelem kiszélesítésével indokolja. A szervezeti kérdéseket a közigazgatási bíráskodás külföldi modelljeinek részletes ismertetése mellett az általános közigazgatási reformmal szoros összefüggésben tárgyalja. Az alsófokú közigazgatási bíráskodást vegyes rendszerben képzeli el, amely a bírói látásmód és a közigazgatási tisztviselő élettapasztalatának helyes ötvözésén, a polgári per és a közigazgatási per jellemzőinek világos elhatárolásán alapul.

Kulcsszavak: közigazgatási bíráskodás, jogorvoslat, jogegység, önkormányzat, decentralizáció, mérlegelési jogkör

István Egyed (1886–1966) was one of the greatest Hungarian jurists in the 20th century; he was a state official at the Ministry of Justice, judge and professor of law. He conducted extensive research into administrative law, election of Members of Parliament, as well as into the public law system in Hungary after the Treaty of Trianon. In 1916 he published a study, in which he justified the necessity of setting up first instance administrative courts using arguments, such as easing the workload of the Administrative Court, the only special court at that time and the expansion of judicial remedies. He covered all organizational questions in the context of the general reform of the state administration by presenting foreign models of administrative jurisdiction. He envisioned the first instance jurisdiction in a mixed system where the judge’s view and the administrative officer’s life experience would properly be alloyed, and where a clear distinction would be made between the civil and administrative trials.

Keywords: administrative jurisdiction, legal remedy, uniform application of law, self-government, decentralization, discretionary power

__________________________________________________________________________________________________________

Takács Albert: Az alkotmány és az állam fogalmának historikus szemlélete - avagy a hagyomány mint politikai és erkölcsi érték Egyed István alkotmánytanában

A Historic Approach to the Notions of Constitution and State, Tradition as a Political and Moral Value in István Egyed’s Constitutional Theory

Takács Albert, CSc, habilitált egyetemi docens – Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar, tanszékvezető – Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, takacs.albert@uni-nke.hu; takacs.albert@juris.u-szeged.hu

Egyed Istvánnak A mi alkotmányunk című 1943-ban megjelent – és 2016-ban reprint formában újra kiadott könyve a magyar történeti alkotmány minden bizonnyal legteljesebb és legalaposabb jellemzése. Az Alaptörvény Nemzeti hitvallása utalást tesz a történeti alkotmány vívmányaira, különösen indokolt ezért az egykori felfogások megértése és elemzése a szükséges hermeneutikai jóindulattal. Egyed a történeti alkotmányt az államszervezet morális és alkotmányos érzelmek alapján konstitucionálisnak tartott állapotával azonosítja. Az alkotmány ilyen felfogása alkalmas lehet egy értékhiányos alkotmányozási periódus elvesztett legitimitásának helyreállítására, de csak erős fenntartásokkal várható el tőle, hogy egy hatalmat korlátozó jogi alaprendet alapozzon meg. Mindemellett A mi alkotmányunk mondatainak helye van a klasszikus alkotmányjogi szövegek között.

Kulcsszavak: alkotmányos érzelem, erény, jogfolytonosság, metafizikai világkép, nemzeti lélek, organikus életegység, szimbólum

The Book “Our Constitution” written by István Egyed and published in 1943 – which appeared in a reprint in 2016 – is certainly the most complete and accurate characterisation of the Hungarian historical constitution. The National Avowal of the Hungarian Basic Law makes reference to the acquis of the historical constitution, therefore, it is particularly important to understand and approach its tenets with hermeneutical care. According to Egyed the historical constitution is kind of state organization, which is based on moral and constitutional sentiments. This approach can restore the missing legitimation after a value-defective constitutional period, however, it cannot be expected to provide a legal basis with restrictive effect on power. On the whole, “Our Constitution” is a preeminent constitutional work.

Keywords: constitutional sentiments, virtue, succession, metaphysical view of world, national spirit, organic life-unity, symbol

__________________________________________________________________________________________________________

Balázs István: Közjogi berendezkedésünk: A helyi önkormányzatok - Egyed István a helyi önkormányzatokról

The Hungarian Public Law Structure: Local Governments István Egyed on Local Governments 

Prof. Dr. Balázs István, az állam- és jogtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, tanszékvezető, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete, Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Közigazgatási Jogi Tanszék, balazs.istvan@law.unideb.hu

Az Egyed Istvánról szóló emlékkonferencián elhangzott előadás alapján készült rövid tanulmány előbb azt vizsgálja, hogy miképp alakult és változott a közjog e kiváló professzorának a helyi önkormányzatokról alkotott felfogása. Ezt követően azonban arra tesz kísérletet az írás,

hogy esetleges folytonosságot mutasson ki a helyi önkormányzatokat érintő korabeli felfogások és napjaink reformelképzelései közt. A konklúzió így jut el annak megállapításáig, hogy a helyi önkormányzati autonómia mára egyre inkább funkcionális, célhoz kötött és korlátozott jellegűvé válik, ami saját történelmi folytonosságunk szempontjából és nemzetközi összehasonlításban is a haladó tendenciákkal ellentétes folyamat.

Kulcsszavak: államfelügyelet, helyi demokrácia, helyi önkormányzati autonómia, recentralizáció, történelmi folyamatosság

This brief publication is based on a memorial conference lecture. The study examines Professor Egyed’s perception of local governments. The writing is an attempt to point out any continuity with contemporary and current perceptions regarding local government reform ideologists.

The conclusion is that the autonomy of local governments has become more functional, limited in nature, which in terms of its historical continuity and international comparison is going in the opposite direction.

Keywords: historical continuity, local democracy, local government autonomy, re-centralization, state, control

__________________________________________________________________________________________________________

Imre Miklós: Iparpolitika, iparjog, iparigazgatás Egyed István munkásságában, a kiegyezéstől az 1948-ig tartó időszak gazdaság- és iparpolitikai változásainak tükrében

Industrial Policy, Law and Administration in the Work of István Egyed in the Context of the Political and Industrial Changes Between the Austro-Hungarian Compromise and 1948

Dr. Imre Miklós, egyetemi docens, főiskolai tanár, egyetemi magántanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar, Szakigazgatási és Szakpolitikai Intézet, Imre.Miklos@uni-nke.hu

Egyed István tudományos munkásságának jelentős része a szakpolitikák és szakigazgatások egyes területeihez kapcsolódik.

A tudós elsősorban az 1867-es kiegyezéstől az 1948-ig terjedő időszak iparpolitikai, iparjogi és ipari közigazgatási kérdéseivel foglalkozott. Tanulmányunkban Egyed István ezeken a területeken kifejtett munkásságát elemezzük.

Úgy gondoljuk, hogy feldolgozásunk nem nélkülözheti a tudós szakmai tevékenységét determináló, közel egy évszázados időszak gazdaság- és iparpolitikai történetének rövid áttekintését. Tanulmányunk egyik fontos célkitűzése Egyed professzor műveinek az olvasóközönséggel való megismertetése, hiszen ezek a publikációk az utóbbi hetven évben alig voltak hozzáférhetők. A tudományos művek mellett szükségképpen említünk néhány publicisztikai jellegű írást is, amelyek lényegesek a szerző álláspontjának megismerése szempontjából.

Kulcsszavak: szakpolitikák, szakigazgatások, gazdaságpolitika, iparjog, iparpolitika, ipari közigazgatás

A significant part of the scientific work of István Egyed is linked to certain parts of administrative policies and administration. The scholar was engaged in the issue of industrial policy, industrial law and administration in the period of the Austor-Hungarian Compromise of 1867 and 1948. In our study we analyse the work of István Egyed regarding the above mentioned fields. Our analysis provides a brief overview of the history of economic and industrial policies covering nearly a whole century, which determined the scholar’s professional activity. One of the important goals of our study is to make Professor Egyed’s works familiar with the readers because these publications have not been available in the last seventy years. In addition to his scientific works we also mention some of his publications, which are important in getting to know the author’s standpoint.

Keywords: administrative policies, administration, economic policy, industrial law, industrial policy, industrial administration.