2013/1

Tartalom

  • Köszöntő
  • Kukorelli Istvan: Az alaptörvény és az Európai Unió
  • Máthé Gábor: Szuverenitás - Jogállam
  • Várnay Ernő: Költségvetési és monetáris szuverenitás az Európai Unióban
  • Szabadfalvi József: Szuverenitás - Koncepciók a 20.század első felének
  • Szalai András: Ami az Alaptörvényből kimaradt - a második kamara mint a parlamentáris kormányzat ellensúlya
  • Varga Zs. András - Előházi Zsófia: Az Európai Tanács ajánlása az ügyészek büntetőjogon kívüli tevékenyéségének elveiről
  • Bukovics István - Potóczki György: A logisztikai funkciók szerepe a közigazgatásban
  • Buskó Tibor László: A lakáspolitika területei hatásai Magyarországon az ezredfordulót követően
  • Györffyné Kukoda Andrea: Az ideális közigazgatási szakember jellemzői
  •  Hollán Miklós: Papp László Emlékkonferencia
Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás 2013/1

Cikkek

__________________________________________________________________________________________________________

Kukorelli István​: Az Alaptörvény és az Európai Unió

Absztrakt:
A tanulmány azt vizsgálja, hogy mennyire euro konform az új magyar Alaptörvény. A szerző szerint a magyar alkotmányban határozott nemzeti szuverenitást védő filozófia jelenik meg. Ez az alkotmányfilozófia különösen három területen kézzel fogható: a keresztény értékek deklarálásakor, a nemzet közjogi fogalmának definíciójában és a történelmi alkotmányhoz való jogfolytonossági viszonyban. A tanulmány végső konklúziója, hogy az új Alaptörvény nem euro szkeptikus, de nem is föderalista, hanem az Európai Unió értékeit tisztelő és arra hivatkozó euro realista szellemiségű.

Abstract:
The study examines how euro conform the new Fundamental Law of Hungary is. According to the author, in the Hungarian constitution appears a strong-minded philosophy, which defends the national sovereignty. This constitution philosophy is particularly tangible in three parts: the declaration of the christian values, the conception of the nation in aspect of public law and the law-continuity correlated to the historical constitution. The final conclusion of the study, that the new Fundamental Law of Hungary is neither euro sceptic, nor federalist, but it’s respecting and referring to the European Union's values with euro-realistic intellectuality.

__________________________________________________________________________________________________________

Máthé Gábor: Szuveren​itás – jogállam

Absztrakt:
A tanulmány az államelméleti irodalom egyes alapkategóriáinak tartalmi változásait vizsgálja. A francia forradalomtól eltelt kétszáz esztendő a jogállam kiteljesedésének időszaka; az európai egyensúlypolitika megbomlásával válaszúthoz érkezett.

Az európai integráció, mint a nemzetállamok továbbélésének egyik reális alternatívája a jelenkori szuverenitás dilemmák megoldását szorgalmazza. Elemzi az EU, az új hatalmi szervezet legitimációs deficitjét, a népszuverenitás erodálódását, s a jogalkotói hatáskörök felbomlását. Kitér a klasszikus hatalommegosztási tant realizáló jogállamra, párhuzamba állítva ezt az angol-amerikai joguralmi eszmerendszerrel.

A munka a nemzetállami és a közösségi jog anomáliáinak kiküszöbölését szem előtt tartva, állást foglal a német jogtudomány által szorgalmazott közös európai jogi térség kialakítása mellett.

Nyomatékosítja, hogy a szuverenitás és a jogállam komplementer fogalmak.  A föderális Európa létrehozása pedig még kitartó jogi, gazdasági felzárkóztatási program végrehajtására van szükség, melynek két pillérét: az európai egyensúlypolitikát és a hatalmi legitimációt újra meg kell teremteni. 

Abstract:
The study examines the contentual changes of certain basic categories in the theory of the state. The two hundred years from the French Revolution is the period of fulfilment of the rule of law that arrived at a cross-road with the upset of the balance of power in Europe.

European integration, as a realistic way of survival of the nation states, calls for solving the contemporary sovereignty dilemmas. Analyses the legitimacy deficit of the EU, the new power structure, the eroding of popular sovereignty and the breakup of the legislative powers. Touches upon the constitutional state realising the classical separation of powers, comparing it to the English-American rule of law.

The work, bearing in mind the necessity of eliminating the anomalies of national and community law, promotes the creation of a European legal area suggested by German legal science.

Underlines that sovereignty and the constitutional state are complementary notions.  And in order to create a federal Europe, the persistent implementation of a legal and economic recovery program is needed, and its two pillars, the balance-of-power politics and the legitimacy of power must be re-established.

__________________________________________________________________________________________________________

Várnay Ernő: Költségvetési és monetáris szuverenitás az Európai Unióban

Absztrakt:
Az európai integráció kezdettől korlátozta a tagállamok költségvetési szuverenitását. A monetáris unióban résztvevő tagállamok elveszítik monetáris szuverenitásukat, és költségvetési mozgásterük is szűkül, mivel a stabil pénz alacsony költségvetési deificitet és államadósságot követel.

A 2008-as gazdasági válság kihívásaira az Európai Unió (tagállamai) az Európai Rendszerkockázat Testület létrehozásával, a Stabilitási és növekedési paktum megerősítésével, a Költségvetési Paktum aláírásával, az Európai Stabilitási Mechanizmus életre hívásával válaszoltak. Felmerült a költségvetési tervezés szigorúbb uniós kontrollja és az európai bankunió létrehozása is.

A fenti intézkedések figyelemre méltó új jellegzetességei:

  • fókuszban az eurozóna megszilárdítása,.
  • a nemzeti jogrendekben többéves, megalapozott költségvetési szabályok előírása.
  • a költségvetési deficit mellett hangsúly az államadósságon,
  • az Európai Bizottság és a Tanács pozíciójának erősödése a tagállami intézkedések előírása és végrehajtásuk ellenőrzése- terén,
  • a pénzügyi szankciók kiterjedtebb alkalmazása a kikényszerítés terén,
  • a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament (gyenge) megjelenése

Abstract:
From the very beginning, the European integration limited the budgetary sovereignity of its Member States. In the monetary union (1993, Maastricht) besides the complete loose of the monetary sovereignty, the fiscal (budgetary) freedom also diminishes because the price stablity in the euro area requires tight budgetary policy (limits to the deficit and the public debt).

The 2008 economic crisis proved that the supranational prudential supervision of the banks, the last resort function of the central banks are to be solved as the improvement of the planning and execution of the national budgets. The European Union decided to answer these challenges with the establishment of the European Systemic Risk Board, the improvement of the Stability and Growth Pact, the establishment of the European Stability Mechanism, signing the Fiscal Pact.

Amongst the novelties of these new instrumets we would emphasise

  • focus on the eurozone countries,
  • more emphasis on multiannual fiscal rules in national constitutional regimes,
  • tight control not only the dificit but also the debt ratio,
  • enhancement of the European Commission (and the Council) in prescribing and contolling measures to be implemented in the Member States,
  • amplification of the use of financial sanctions against the Member States,
  • the (very weak) presence of the parliaments (national and European) in the decision making procedures,

All in all, in the interest of the monetary and economic stability the Member States with serious problems in terms of public finnances loose a substantial part of their margin of manoeuver (sovereignty).

__________________________________________________________________________________________________________

Szabadfalvi József: Szuverenitás-koncepciók ​a 20. század első felének magyar jogirodalmában

Absztrakt:
A tanulmány tudománytörténeti szempontból foglalja össze a hazai meghatározó, közjogi és jogbölcseleti gondolkodók szuverenitás-koncepcióit, figyelembe véve az elengedhetetlen módszertani aspektusokat.

A publikáció célja Concha Győző, Balogh Artur, Nagy Ernő, illetve Tomcsányi Móricz, közjogászok munkásságának felfűzése egy egységes, pragmatikus láncra. Ily módon tér ki a munka a szuverenitás tartalmának egyes kérdéseire, eljutva a főhatalom plasztikus fogalmához, melyet álláspontja szerint jogilag korlátozhatatlannak és oszthatatlannak tekint.

A hazai jogbölcselet utolérhetetlen reprezentánsai, Molnár Kálmán, Somló Bódog, Moór Gyula, Horváth Barna, s a tanítványa Bibó István nézetrendszerének bemutatásával válik teljessé a vizsgált államelméleti problematika vizsgálata.

Abstract:
The study summarizes from a history of science point of view the defining sovereignity conceptions uttered by thinkers of public law and philosophy of law, taking into consideration the obligatory methodical aspects. The publication aims to align the work of Concha Győző, Balogh Artur, Nagy Ernő and Tomcsányi Móricz public jurists on an organic, pragmatic string. Thus the work touches upon certain issues of sovereignity getting as far as the plastic notion of central power, which he regards as unrestrictable and indivisible. The presentation of the conceptual systems of the most representative Hungarian philosophers of law - Molnár Kálmán, Somló Bódog, Moór Gyula, Horváth Barna and his pupil Bibó István - makes the analysis of the issue on state philosophy complete.

__________________________________________________________________________________________________________

Szalai András: Ami az Alaptörvényből kim​aradt: a második kamara, mint a parlamentáris kormányzat ellensúlya

Absztrakt:
A parlamentáris kormányzati rendszer alapja az, hogy a kormánynak bírnia kell a törvényhozó hatalom bizalmát. Abban az esetben, ha a parlamentben a kormánynak stabil többsége van, a kormánypárt törvényjavaslatai minden nehézség nélkül elfogadásra kerülnek. A rendszerváltás óta ugyanakkor ez az első alkalom, hogy egy párt egyedül szerezte meg a kétharmados többséget az Országgyűlésben, és ezzel alkotmányozó hatalommá vált. Az „új többség” hatalomra kerülésével súlytalanná váltak azok az alkotmányos biztosítékok, amelyek a kerekasztal tárgyalásokon születtek meg. Az ellenzék bástyájának számító kétharmados törvények módosításának kompromisszum-kényszere semmivé foszlott, az Alkotmánybíróság mindenhatósága hamvaiba hullt és a neutrális köztársasági elnöki székbe a kormánypárt politikusa ült. Éppen ezért szükséges, hogy újragondoljuk a magyar alkotmányos berendezkedés hiányosságait és anomáliáit. Sorra kell venni a legfontosabb fékeket, ellensúlyokat és átgondolni azok működésének hibáit. Az ellensúlyok közül ebben a tanulmányban a kétkamarás parlamentet járom körül a hatalommegosztásban betöltött szerepét illetően, vagyis azt, hogy milyen ellensúlyt képezhetne egy esetleges második kamara a magyar alkotmányos-politikai rendszerben.

Abstract:
The basis of a parliamentary system of government is that the government must have the legislative power’s trust. If the government has a stable majority in the parliament, the governing party’s bills are passed without difficulty. However, this is the first time since the change of the political system that one party itself seized two-thirds majority in the parliament and thus, became a constitutional power. When this “new majority” came into power, those constitutional guarantees which were introduced during the Round Table Talks became imponderable. The necessity to reach compromise on modifications of two-thirds laws, as a bastion of the opposition dissolved into nothing, the Constitutional Court’s almightiness vanished and the governing party’s politician took the neutral chair of the president of the republic. Therefore, it is necessary to reconsider the deficiencies and anomalies of the Hungarian constitutional organization. The most important checks and balances must be reviewed and their operational errors examined. In this study I will analyze the bicameral parliament among the balances with regard to its role in separation of powers, namely what kind of balance a second chamber might mean in the Hungarian constitutional-political system. 

__________________________________________________________________________________________________________

Varga Zs.András  Előházi Zsófia: Az Európa Tanács ajánlása az ügyészek büntetőjogonkívüli tevékenységének elveiről

Absztrakt:
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2012. szeptember 19-én fogadta el a büntetőjogon kívüli ügyészi tevékenység alapelveit tartalmazó CM/Rec(2012)11 számú ajánlást. Az ajánlás a büntetőjogi ügyészi feladatokat szabályozó korábbi Rec(2000)19 számú ajánlással együtt értelmezendő; külön szabályozza az ügyészség büntetőjogon kívüli feladatait, az azok ellátása során követendő alapelveket, mégpedig külön a peres eljárásokban és a közigazgatás törvényességének ellenőrzése során alkalmazandókat, és a nemzetközi együttműködést. Az ajánlás szövegét – tartalmi fordításban –, illetve az elfogadásához vezető utat első ízben mutatjuk be Magyarországon.

Abstract:
Committee of Minister of the Council of Europe adopted on 19th September 2012 a new recommendation - CM/Rec(2012)11 – concerning the role of public prosecutors outside the criminal justice system. The new recommendation should be applied in concordance with the recommendation Rec(2000)19 on the role of public prosecution in the criminal justice system and regulates the different positions of public prosecutors and their relationship with other parties of legal procedures (their mission, principles in relation to access of the public to justice and legal remedies; to court proceedings where the public prosecutor is a principal party or intervenes or is joined as a party; to the principles of legal certainty and res judicata; their role as supervisory organ and within national and international co-operation). The new recommendation and the long process to its adption is published in Hungary for the first time.

__________________________________________________________________________________________________________

Prof. Dr. Bukovics István – Dr. Potóczki György: A logisztikai funkciók szerepe a közigazgatásban

Absztrakt:
A közvélekedés nagyobb része a logisztikát alapvetően vállalati kategóriának tartja, mert működése leginkább a versenyszféra területén érzékelhető. A komplex gondolkodásmód azonban sem rendszerelemeiben, sem funkcióiban nem tekinthető a versenyszféra kizárólagos sajátjának, sőt, egyre inkább megfigyelhető a logisztika versenyszférán kívüli fokozatos térhódítása. Napjaink egyik fontos aktualitásaként tekinthetünk az állam- és a közigazgatás egyes rendszereinek (pl. önkormányzatok) átalakítására, amely nyilvánvaló változásokat fog eredményezni a költségvetési szféra egészén belül is. Sokan elemzik a köznevelés, az egészségügy, a kultúra, a településfejlesztés, a sportélet, a finanszírozási rendszer, stb. súlyponti kérdéseit. Az államigazgatás és a katasztrófavédelem korszerűsödése is továbbgondolkodásra serkent. Szükségesnek tűnik a közfeladatok ellátására létrejött társulások, településüzemeltetők helyzetének elemzése, valamint az állami, önkormányzati intézetek, intézmények, gazdasági társaságok működtetésének ismételt átgondolása is. Ez a cikk meglehetősen újszerű gondolatokat körvonalaz, nevezetesen: Milyen területeken és milyen tartalommal várható a logisztikai funkciók szerepkörének bővülése a költségvetési területeken? A téma további kutatásra vár, a kihívások jelentősek.

Abstract:
The majority of the general public consider logistics a primarily corporate category, because its operation may be felt mostly in the market sector. However, a complex way of thinking is not an exclusive feature of the market sector either in its system components or in its functions. The spread of logistics outside the market sector may be observed nowadays, quite rightly. The restructuring of certain systems of the state and public administration (e.g., municipalities) is an important process, taking place these days and bringing obvious changes also within the whole public sector. A lot of analyses are made about the key issues of public education, health, culture, urban development, sports, the financing system etc.. Public administration and disaster prevention also encourage us to think further. There may be a need to analyse the statuses of associations and city managers and to repeatedly reconsider the operation of public, municipality agencies, institutions and companies. This article outlines rather progressive ideas, focusing on the following issue: in what sectors and with what contents can the roles of logistic functions increase in the public sector? The topic needs further research, and involves huge challenges.

__________________________________________________________________________________________________________

Buskó Tibor László: A lakáspolitika területi hatásai Magyarországon az ezredfordulót követően

Absztrakt:
Hegedűs József a rendszerváltást követő egy évtized lakáspolitikáját a sodródás korszakának nevezte. A „nagy ugrás” így csupán 2000-re tehető, amikor is az első Orbán-kormány által meghirdetett Otthonteremtési Program a rendszerváltás után először tett kísérletet egy komplex lakáspolitika bevezetésére. Kétségtelen tény, hogy az Otthonteremtési Program kézzelfogható eredményeket ért el: az 1999-ben mélyponton lévő lakásépítkezések (19 287 új lakás) növekedésnek indultak, hogy 2004-re 43 913 új lakással elérjék rendszerváltás utáni csúcsukat. Az első otthonteremtési program megítélése ennek ellenére ellentmondásos. Több szerző is annak a véleményének ad hangot, hogy fő haszonélvezői a magas jövedelemmel rendelkezők közül kerültek ki, ami az ezredforduló utáni évtizedben a lakásberuházások egészségtelen területi koncentrációját (illetve a fejletlenebb térségek fokozódó lemaradását) vonta maga után. Elöljáróban szögezzünk le annyit, hogy a 1999 és 2004 közötti időszakra vonatkozóan nagyjából-egészében mi is egyet tudunk érteni az efféle véleményekkel. Tanulmányunkban azonban meg fogjuk mutatni, hogy a 2004 és 2009 közötti időszakban már nem jelenthető ki ugyanez fenntartások nélkül: ekkor ugyanis már a lakásépítések területi szóródásának bizonyos mértékű csökkenése figyelhető meg. S ez a tény talán az ezredforduló utáni lakáspolitikák eredményeit is más megvilágításba helyezheti.

Abstract:
In his article of great importance, József Hegedűs estimated the Hungarian housing policy in the 1990s as a ‘period of the drifting’. Therefore, the quantum leap towards a complex housing policy was realized just in 2000, due to the Housing Program proclaimed by the first Orbán government. It seems undeniable that the Housing Program was relatively successful. In the period 1999-2004, the number of building flats increased significantly: from 19 287 to 43 913 per annum. However, many scholars claim that this housing policy of the first Orbán government was in favour of the upper-middle class and led to an exaggerated territorial concentration of housing investments (or rather to a deepening handicap of disadvantaged regions). In this paper, we prove that those opinions – by and large – correspond with the facts during the period 1999-2004. However, the period 2004-2009 do not underpin that standard point of view. From 2004 to 2009 we can detect a moderated territorial deconcentration of building flats. And this is because a more sophisticated – and perhaps a less critical – approach of the housing policy after the turn of the Millennium is needed. 

__________________________________________________________________________________________________________

Győrffyné Kukoda Andrea: Az ideális közigazgatási szakember jellemzői: ahogy az igazgatásszervező egyetemi hallgatók látják

Absztrakt: 
A munka világában, mind a magán-, mind pedig a közszférában felértékelődött a magas fokú szakmai, ugyanakkor széleskörű általános ismeretekkel is rendelkező „minőségi” munkavállalók szerepe. A minőség mérése egységes értékelési rendszerek, és a különböző szakterületeken való sikeres érvényesüléshez szükséges általános és szakmai kompetenciák kidolgozását tette szükségessé. Jelen tanulmány a közigazgatás jövőbeli munkavállalóinak egy részét képező igazgatásszervező egyetemi hallgatók véleményét kérdezte arról, hogy szerintük milyennek is kell lennie egy jó közigazgatási szakembernek?

 A kvantitatív kutatás eredményeként elmondható, hogy a hallgatók a jó közigazgatási szakember legfontosabb tulajdonságának az alapos szakmai tudást, a precizitást, pontosságot, valamint a problémamegoldó és döntéshozatali képességet tekintik. Lényegesnek tartják a közszolgálati hivatástudat, elkötelezettség, a munkahelyi lojalitás valamint a szociális kompetenciák, az együttműködési képesség és az emberekkel való bánni tudás tulajdonságát is.

A szakértők által kidolgozandó kompetenciamodellek összeállításakor az egyetemi hallgatók véleményének figyelembevétele, a hallgatók partnerként való kezelése, bevonásuk az őket is érintő döntéshozatali folyamatokba a hallgató-központú oktatási stratégia egyik alapvető eleme.

Abstract: 
Nowadays highly qualified employers are increasingly evaluated on the labour market. Quality management in the civil service requires the development of competency models that constitute the basis for unified assessment procedure in a competency-based human resource management system.

Present study summarizes the findings of an empirical research carried out among public administration BA students, potential public administration employees. The empirical research intended to explore what university students at the start of their studies think of the attributes of an “ideal public administration expert or a public official”; how they imagine their own future civil servant role; what competency development they expect from the university.

Quantitative research findings show that the list of competencies created by university students contains various and wide-ranging characteristics. Respondents basically share the opinion that the most important attributes of a “competitive” public official are: grounded professional knowledge, preciseness, punctuality and the ability to solve problems and make decisions. Further important attributes are: the commitment to public service, loyalty to the workplace and social competencies like the ability of cooperating with colleagues and dealing with people (clients/customers). Respects of these opinions are important elements of the student-focused teaching strategy.

__________________________________________________________________________________________________________

Hollán Miklós: Papp László Emlékkonferencia

Absztrakt:
A szemlecikk arról a konferenciáról számol be, amelyet a Nemzeti Közigazgatási Intézet és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kara (NKE KTK) 2012. február 9. napján „Az új szabálysértési jog kihívásai” címmel rendezett. A szervezők a rendezvény keretében emlékeztek meg Papp László főiskolai docensről, a Kar közelmúltban elhunyt mestertanáráról, a szabálysértési jog kiemelkedő elméleti szaktekintélyéről.

Abstract:
The article provides a summary of the scientific conference organised on 9 February 2012 by the National Institute of Public Administration and the National University of Public Service (Faculty of Public Administration) with the title „Challenges posed by the New Regulation of Administrative Offences”. In the framework of this seminar, participants commemorated Associate Professor László Papp, their dearly departed colleague, who was a great authority on administrative penal law.